B² = M² / Brieke + Beatrix = MuffinMűhely ( 2012. Május 2. Szerda )

We ♥ Cupcake

Szerintem így lassan két év után a legtöbben tudjátok, hogy a Vida Beatrix név viselője egy olyan lány, aki totálisan odáig van a sütésért, a dekorációs és kreatív dolgokért, a szerelgetésért és imádja a gyerekeket! :)

Szerintem ezeket le sem tudnám tagadni... mondjuk nem is szeretném. Sőt! Ráteszek még egy lapáttal és azt amit szeretek, nem tartom meg magamban, hanem továbbadom az apró - ámde egyszer felnövekvő- nemzedéknek. Jelen esetben Brieke volt az alanyom ;)

Nem kell félteni szegény lányt. Csak annyit mondtam neki, hogy: 'Brieke, nem kellene délutánra egy pár muffint sütni?" Erre csak annyit válaszolt, hogy: "Ha már csinálunk akkor díszítsük ki őket, mert olyan unalmas a muffin pucéron...."
Igen kedves barátaim... Brieke szavaival élve a pucér sütemények unalmasak, ezért jó a díszítés, mert nem csak szép, de még finom is és boldogsággal tölt el a látványa :)

Nem írnék le erről a napról többet, beszéljenek helyettem a képek.

Recepttel sajnos nem szolgálhatok, mert dobozos porból csináltuk és a díszítés a képzeletünk szüleménye :)

Persze a nap végén Rein is hazatalált a kis barátjától és lecsapott egy muffinkára...

Az én oldalam

Brieke 'munka' közben

B² + M² = Muffin Műhely

És most jöjjenek a muffinok személy szerint!
Brieke kérésére mutatom be őket egyenként :)

Brieke

Brieke:
Ez a muffin vitte a prímet!
A neve: Véres Valentin
( szerintem aki ránéz, rögtön beugrik neki, hogy miért)

Brieke + Bea : Véres Valentin után szabadon....
A neve: Nyílt seb, rózsaszín üvegszilánkokkal

Brieke: A kevesebb, több... :)

Brieke: Ismeretlen agyszülemény...
(szerintem mindent amit talált maga körül, azt rátette)

Bea :
mialatt én ezzel végeztem, Brieke megcsinálta  a többi 10 muffint :D /FENT/

/LENT/ A napi munka termése :) De azért látszik, hogy a 'vér' a legtöbb muffinon megtalálható.. mert Brieke teljesen rákattant a Véres Valentin muffin után :):)

Ennyi mára! :) Még mindig emlékszem arra a napra. Nagyon sokat nevettem vele, mert régen voltunk csak 'ketten' egyedül a házban.

Szép estét / Jó Reggelt Mindenkinek - ki mikor olvassa el a kis történetünket!

xoxo Beatrix

A tökéletes következő ... (2012. Április)

Perfect Au pair for us

Eljött az idő, mikor ideje abba belegondolnom, hogy nemsokára 'lejár az időm' és nem leszek többet Au pair. Igaz még csak április eleje van és még 5 hónapig tevékenykedem, de az idő is úgy repül (hisz nekem olyan, mintha még tegnap jöttem volna vissza Hollandiába a téli szünetről). Főleg úgy érzem mindennek a 'búcsúnak' a súlyát, hogy nagyban folyik a családban az 'utódom' keresése. Azért írtam, hogy itt a családban, mert a Huyben Family új praktikát eszelt ki.
Nem úgy mint az előző évben, hogy 2-3 lány eljött hozzájuk és eltöltöttek együtt egy napot (pont ahogy velem is volt) Aztán aki szimpatikus volt, őt elhívták még egy találkára, amikor a szülők már nem voltak aktívak a kérdezgetéssel, hanem inkább hagyták, hogy a gyerekek alakítsák a napi rendet.

Na de ebben az évben az Au pair lányok mindegyikének itt kell aludnia (több vagy kevesebb napot) mert így több alkalom adódik a megismerkedésre, jobban beleshet a kicsi lány jövendőbeli 'családja' életébe.
Ebben az évben a családanya: Karlijn 3 lányt választott ki a www.aupair-world.net -es oldal alapján.
Most leírom ki-kicsoda, mikor volt itt és mit tett/nem tett az itt tartózkodása alatt, illetve persze a véleményem róla. Az írás végén kihirdetem a nyertest is, akit a megérzéseim már az első pillanatban megsúgtak nekem :P


1. Larissa (18) Németország  /2012. március 23-25./


Először ezt a lányt hátulról láttam, mivel csak elsuhant az ablakom előtt :) A szülei hozták el ide, mert kb. 2 óra hosszára lakik Arnhemtől. 
Itt ültem a szobámban, mikor hallottam, hogy Karlijn körbevezeti a házban, mondja neki a dolgokat, mit merre talál. Hallottam egy pár idegen hangot- ami a lánytól származott, de nem hallottam valami húú de nagy tartalmas beszélgetéseket.
Aztán -mivel ugye én is ebben a házban lakom- én sem tudtam vele elkerülni a találkozást, főleg, hogy a szobám is meg kellett neki mutatnom, mint lehetséges jövendőbeli szobáját... Köszönt, bemutatkozott és ennyi... semmi más, semmi kérdés, semmi reakció - csend és csend...
Pénteken jött, kora vasárnap már el is ment. Semmi érdemlegeset sajnos nem tudok róla elmondani. Nem bunkósságból írom, de ez a lány egy nagy csend, egy üres doboz... A másfél nap alatt egy mondatot sem szólt hozzám, pedig mindig mellette voltam, és szombaton este is egyedül voltunk a gyerekekkel, akkor sem mondott semmit nekem. Pedig mikor én au pair szerettem volna lenni ebben a családban annyi-de annyi kérdésem volt. Sokszor megtörtént, hogy egy nap 3 levelet is elküldtem Karlijnnek és itt izgultam a gép előtt, hogy vajon mik lesznek a válaszai. De ő... én nem tudom, hogy ezzel a csendes természetével hogyan tudna néha komolyabban rászólni a gyerekekre, vagy csak felordítani a szobájukba, hogy jöjjenek le enni...
Mivel pénteken jött, pont egy zűrös napon, alkalma adódott belesni a mindennapokba. Először elmentünk Brieke-t felvenni az egyik barátnőjétől, ám ő még maradni akart így inkább elmentünk Rein felvenni a délutáni gyerekvigyázóból és csak utána vissza  a leányzóért. Larissa ott kullogott mögöttünk, mint egy árnyék. Karlijn próbálta faggatni, de ő csak 1-2 egyszerű és rövid választ lehelt vissza neki... Érdekes volt ez nekem... De nem szóltam semmit. Istennek hála gyorsan eltelt ez a hétvége és jött a találgatás, vajon hogyan lehetne jellemezni a lányt, mert igazából a nevén kívül nem mondott semmit sem magáról.
A gyerekek mai napig viccelődnek rajta, hogy olyan lassú volt mint egy csiga, meg ha bomba robbanna mellette, ő csak 1 évvel később venné észre és hasonlók.
Mondta neki Sven este a vacsoránál még péntek este, mikor készítettük a salátát, hogy vágja fel a tojást, mindegy hogyan, ahogy szeretné. Vele szemben voltam mert a mozzarellát én vágtam. Elkezdte szelni a tojást majd megállt. rám nézett 6x 7x, majd addig nem vágta tovább még Sven megint be nem lépett a konyhába (4perccel később kb. addig várt) majd 2 perc gondolkodás és nézelődés után suttogva megkérdezte, hogy megfelelően vágja-e a tojást....
Na mindegy... :D


Larissa a következő Au pair...NEM! :)


Menjünk tovább!


2. Fanny (18 v. 19) Finnország  /2012. március 31 - április 1./


Ő az aki számomra a legszimpatikusabb volt. Minden jel arra utalt, hogy szerintem őt fogják választani. De ennyire ne rohanjunk még előre...
Karlijn ment felkapni a őt a vonatállomásról a gyerekkel (pont mint tavaly engem). Az eső nem esett, de elég borult volt az idő. Mikor megérkezett egyet hallottam: BESZÉDET! Végre valaki aki beszél, történeteket mond és ha kérdezik akkor nem csak választ ad, hanem elmondja azt a sztorit is ami a történethez hozzákapcsolható. 
Kimondottam észrevehető volt, hogy a család is élvezi a kisasszony társaságát, mert folyamatosan figyeltek rá, kérdéseket tettek fel és a gyerekeknek is tetszett, hogy egy hasonlóan aktív személy van a házban, mint én :)
Szombaton dél fele érkezett meg, erre a napra voltak hivatalosak Sven szülei is. Velük még csak futólag találkoztam, de itt a vacsoránál lehetőségem volt megismerni őket. Persze vacsi előtt volt 1,5 óra szabad idő, és mivel Karlijn főzött, Sven a szüleivel kötelező sétára ment (ez valami hagyományszerű dolog...nem értek hozzá :D ), szóval volt időnk, így felajánlottam Fannynak, hogy mi lenne ha bemennénk a városba és kicsit körbemutatom neki a helyet. Karlijn nagyon rendes volt, mert adott nekünk pénzt, hogy vegyünk rajta péksütit és kávét, ne unatkozzunk (neki is ez a kedvenc programja, mikor kibújik az anyaszerepből = kávécska a városban). Az irányt egyből a Starbucks fele vettük, hisz egy giga ToffieLatte-ra szomjaztunk :) Elmentünk a város közepébe, a fontosabb pontokat körbemutattam neki, majd leültünk a folyóparton (a CopySzeged Belvárosi-híd-nál) és megiszogattuk a finomságunkat. Körülöttünk hirtelen 40-50 cserkész lett, mert épp próbáztatás volt. Olyan jó volt látni őket, mert bevallom a régi életemet juttatta eszembe és visszahozta a régi-szép emlékeimet.
Fanny-val sokat beszélgettünk a családról, a tavalyi családomról Apeldoornban és arról hogy neki milyen az élete Finnországban. Még mindig hihetetlen számomra, mennyire eltelik az idő, mikor az emberek jól érzik magukat... :)
Gyors léptekkel hazamentünk, mert már várt a vacsora. Rég láttam ilyen nyüzsgőnek és élettel telinek a házat és az ebédlőt, 2 gyerek, 4 felnőtt, Fanny és én. Az asztal mellé behoztuk a konyhai faasztalt is és a két asztal T alakot formált. Kicsit olyan érzésem volt, mintha Karlijn és Sven esküvője lenne, mert ők ültek ketten az asztal főn, mi pedig 3-3-as felálással a T szárán :):) Nagyon jól éreztem magam. Sven anyukája kicsit visszahúzódó, de ha megszólal nagy poénokat süt el. Az apukája pedig poénbomba, csak úgy sziporkázott, amin meg is lepődtem, mert Sven eléggé... elit ember :) Nem ennyire laza vagy csak még én nem vettem észre :D de inkább az előbbire tippelnék.
Evés után kérdezte Karlijn, hogy nem megyünk-e este is körbenézni a városban (értsd:party), amire igennel feleltünk, de igazából csak annyi volt a terv, hogy tényleg körbenézünk. Karlijn ismét adott pénzt, csak hogy legyen nálunk :) Volt is, majd elrepült egy pár finom italra :)

Pedig mi csak bekukkantottunk a kedvenc Irish Pub-omba :) Innen szépen alakult tovább az este...tovább a Juicy Lucy nevű clubba, ahogy találkoztunk egy pár kedves fiúval a helyi egyetemről (HAN) és olyan 6 óra fele hazataláltunk :) Elég mókás este volt és furcsa, hogy ilyen jól éreztem magam valakivel, akit még 24 órája sem ismertem :)
Másnap -vasárnap- délelőtt Zsófival mentem a városba, este pedig egy cuki étterembe mentünk enni a neve: Beide Dames

Nagyon jól éreztük magunkat! :) Ez volt Fanny utolsó estéje, mert másnap 10-kor indult vissza a gépe Helsinkibe. Nagyon örültem, hogy megismerhettem.


Fanny a következő Au Pair ... IGEEEEN!!! :)))


(na ezzel megfejtettem az irományom lényegét, de még ne menjetek sehova, még egy valaki hátra van! :) )




3. Marike (19) Dánia  /2013. április 2-3. /


Már a mesékből ismerjük, hogy a java mindig a történetek végére kerül. Itt is egy gyöngyszemet tartogatok Nektek! :)


A lány elméletileg csak egy napra jött a szüleivel. Dániából vezettek idáig egy lakókocsival, de ők eredetileg a természetben szerettek volna aludni, csak erre sajnos nagyon nincsen itt lehetőség :) Akkora késéssel érkeztek meg, hogy összegezném akkor csak enni -esti mesét mondani és aludni jött + reggel elvitte a gyerekeket Karlijnnel iskolába.
Hétfő volt. A gyerekek nagyon várták, hogy jöjjön, mert a fotó alapján nagyon szimpatikus lánynak tűnt. Nem csak nekem, de  a gyerekeknek is. A legnagyobb csapás nekik, mikor nem mehetnek el valakihez játszani, vagy az illető nem jöhet el. Na ez így volt azon a napon is, mondván Marike 15-16 óra fele jön... A drágám 18.40-re futott be a természetszerető szüleivel. Még leültünk kicsit beszélgetni, meginni egy teát velük, aztán a szülei útnakindultak kempinget keresni Arnhemben.. a mai napig nem tudom, hol aludtak... Lényeg a lényeg, nehéz volt a vacsorát kieszelni, mert a lány vegetáriánus... nem tudtuk miért, de ennyire ne haladjunk előre. Tudott hollandul, mert az igazi anyukája holland, az apukája dán, és jelenleg van +1 mostohaanyukája.  Valami fura volt nekem az egész családban a szűnni nem akaró boldogság és mosoly és a szeretetáradat, amikor megtudták, hogy éltem Dániában... furi volt...
Na mindegy, a java csak most jön. Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e ezt a részt, mert ugye embertársainkról vagy jót vagy semmit... de most az egyszer kivételt teszek, mert meg kell osztanom.
Miután Marike és Karlijn ágyba tették a gyerekeket, leültünk a szülőkkel és a lánnyal a nappaliba beszélgetni. 
*Ismerkedési fázis 1. : Mesélj magadról, milyen az életed Dániában/ hogy telnek a napjaid?!
Ő egy nagyon vallásos bentlakásos iskolába jár. Elmondta, hogy olyan szigorú, hogy jóval a városon kívül építették fel az iskolát, amit erdő vesz körül. (Véleménye szerint azért, hogy szökni se legyen senkinek kedve - itt nevetett, mintha vicc lenne). Ebből az intézményből hetente egyszer mehetnek ki a közeli városban. Ideje 98%-ban tanulásból áll, mert a tanulószobán külön ember figyeli a tanuló csoportokat, így nem lehet kibújni alóla...abban az 2%-ban sportol meg alszik. Mondta, hogy negyed évente 2 napos ismétlő dolgozataik vannak, hogy biztosan ne felejtsenek el mindent, és neki ezek a kedvencei. Igaz belerokkan a tanulásba, de szereti...  - Igen, ezt volt a fent említett kérdésre a válasza...
**Ismerkedési fázis 2.: Látjuk, hogy nagyon elfoglal az iskola, de ezt a nyomást valamivel ellensúlyozni kell, csak van valami a mi leköt ilyenkor,nem?
98%-ban mindig tanul, mert az iskolarendszer nagyon kemény és nem rezeghet meg alatta a léc. Ősszel sajnálatos módon elhunyt a nagymamája és még az ő temetésére sem tudott hazautazni, mert éppen akkor volt a 2 napos (!!!) negyedéves ismétlődolgozat... de szerencsére átment kitűnővel... Ja igen szokott néha teniszezni és nagyon vallásos, de ezt a vallást más emberek szektának csúfolják, ami egy kicsit rosszul érinti....
(ez a hobbija..igen, ez volt a válasza)


Nem szoktam embereket elítélni, mindenki maga választja meg, hogyan szeretné az életét élni, de én komolyan sajnáltam ezt a kislányt! és egy kicsit valami kezdő horrorba tudtam elképzelni amit mesélt....


***Ismerkedési fázis 3.:  Látjuk, hogy nagyon ütemezett otthon az életed (iskola, vallás, 'sport') Mik a terveid itt.. tudod a gyerekek 9-től 15-ig iskolában vannak és legtöbbször heti 2 nap szabad. Mit tennél itt legszívesebben a szabadidődben?
A vallásom központja Hollandiában Arnhem és innen a háztól csak pár utcányira van (Áhááá... kifele a zsákból te szög!) és a nagyszülei is odajártak régebben. Amúgy a vallásban nagyon sok fontos szabályt kell betartani, ő ezért nem eszik például húst, fiúkkal nem nagyon veszi fel a kapcsolatot....  (ennyi volt a válasza... én esküszöm jobban élveztem azt a beszélgetést mint bármilyen tv-műsort.. /kár, hogy nincs tv-m/ :D Szépen iszogattam a teámat és figyeltem Svent, akiből a kezdeti lelkesedés csak úgy SUTTY.. egy másodperc alatt kiszállt, mikor szegény bármit kérdezett, abban mindig szerepelt a kemény iskola és a csodás vallás... Karlijn nem tudta szerintem hova tenni a dolgot. Ők ha jól tudom nem valami vallásosak. 2 óra 'beszélgetés' után elmentünk aludni, mert szerintem már minden témát eléggé kibeszéltünk. Másnap fel kellett kelnem időben, hogy sz iskolából visszaérkező lányt beengedjem, mert csak felkapta a cuccát és már jöttek is érte a szülei. Amúgy hozott magának saját martacot, ágyneműt és rá huzatot is.. pedig mondta neki Karlijn, hogy van ágy, takaró, párna....stb. Mind1. Csöngetnek, nyitom ki az ajtót... jön, hogy sajnos itt vannak a szülei érte, de ne menjek sehova, mert mindjárt jön az apukájával és hoz nekem valamit, meg a családnak is... Bevallom megrémültem, hogy 'Te agyaisten, mit adhat ez nekem, remélem nem valami könyvet a vallásáról, vagy elvisznek egy szektagyűlésre.... megrémültem, ott rugóztam... Majd mindketten megjönnek egy dobozzal, amin egy valami van - elsőre esküszöm olyan volt, mint egy agyfúró szerkezet... gondoltam Remek!!! :D:D De később kiderült, hogy mivel vegetáriánus az egész család, így nagyon sok gyümölcsöt esznek és ez egy speciális dán gyümölcshámozó :D:D Nekem a mai napig akkor is agyfúró ! Amúgy mikor kitettem a konyhába Sven is megrémült tőle :)) Ez van.. de a pengéje, kb. 10 almát és 6 körtét bírt el, már 1 hónapja csak 'dísz' az ablakban :D Hatalmas szorongatós öleléssel elköszönt tőlem a család, mintha nem is tudom :) végső búcsún lettünk volna (az is volt mondjuk)... Később a lány egy másik családot választott így Karlijnnek nem kellett szegényt visszautasítania. Luckily! ;)

Az agyfúró almapucoló :))

Marike a következő Au Pair ... NEM! :)




Ennyi lett volna a rövid bemutatkozó írásom a jelentkezőkről... Szerintem jól döntöttek, hogy Fanny-t választották :):)


Szép napot mindenkinek!!! :):) 


xoxo Beatrix

Jobb később, mint soha...

Kedves Barátaim/ Olvasóim!

Üdvözöllek ismét Titeket! :)

Egyes dolgokra jobb később rájönni, mint soha. 

Tegnap végleg rájöttem, hogy nem tudok a nélkül élni, hogy nem írok.. nem írom a Blogom, ami bevallom nem csak Nektek szól(t) hanem saját magamnak is. Mióta sunyizok és nemigen írtam bejegyzést, be kell vallanom eléggé feszült vagyok és erre rátett egy lapáttal, hogy tegnap mikor sétáltam a Parkban Zsófi barátnőmmel, kapásból kettő fehér (ŐSZ) hajszálat is kiszúrt a fejemen... Nevettem, mert viccesnek találtam, de belül sírni tudtam volna.... Persze gondolom nem azért fehéredtek be, mert nem írom a blogom, csak gondolom békésebb lenne az életem, ha kiadnám a feszültségeket, mert még mindig nem jöttem rá a TündérÉlet receptjére.
Mindig is voltak és lesznek problémák bármit is teszünk és a legszomorúbb, hogy nincs olyan, hogy minden tökéletesen rendben megy. A saját bőrömön tapasztalom, hogy mikor úgy érzi az ember, hogy most minden rendben van az életében, akkor jön valami negatív és beletipor ebbe a pozitív légkörben. Persze nem mindig alakul így de körülöttem jelenleg ez a recept.. sosem lehetünk 1000%-osan boldogok, még ha minden érzékünkkel is erre összpontosítunk.

Bevallom, jó megint itt lenni. Az írás iránti szeretetem még mindig nem hagyott alább, sőt :) Nagyon sok sztorival adós vagyok, így egy kicsit tudósnak is érzem majd magam, hisz visszarepülünk az időben, egészen február-áprilisig :) mert egy-két fontosabb utazás, sztori kimaradt. 

Visszatérve az írás fontosságához - mint írtam, nagyon okosan letöröltem a gépem merevlemezét... ennek következményeképpen minden képem elveszett, nemcsak 4-5 évre visszamenőleg, de a tavalyi évemről is. Csak az emlékeimben él Apeldoorn és a Kranenburg család. DE! Rájöttem, hogy tavaly nagyon sok bejegyzést írtam - hisz volt történés dögivel- és onnan a képek, az írások.. minden megmaradt így nem vagyok olyan magányos az emlékeimmel. :) Mikor erre rájöttem (tudom nem volt nehéz) nagyon boldog lettem! 

Persze az hogy buzgólkodom ezzel a bloggal, azt is mutatja, hogy annyi minden folyik körülöttem, hogy nincs 'időm'. Úgy tartják, ha egy buliról/összejövetelről nem készít az illető képet, az azért volt, mert nem volt ideje, olyan jól érezte magát és nem azért, mert lusta volt. Én is most így vagyok ezzel :) 

Úgyhogy nemsokára kezdjük is bele! :) Van sztori bőven :)

xoxo Beatrix

Ui.: Hihetetlen, hogy már csak 1,5 hónap és vége az Au pair 'pályafutásomnak' :) Nem tudom, hogy szomorú vagy boldog legyek-e emiatt... lehet inkább az utóbbit válaszom ;) 

Nyuszi Hopp, Nyuszi Hopp !!!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek!

"Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,

Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam

Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.

Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,

Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!"  :)

Hihetetlen számomra, hogy ismét itt a Húsvét! :) Bár, végre egy olyan országban vagyok, ahol nem divat az olcsó kölnivel való locsolás. Mondjuk maga a locsolás sem divat, így a Húsvét sem a bujkálásról szól (ugyebár a folyamatosan jövő locsolók elől) :D

Sajnos itt a húsvét, ahogy jelenleg is érzékelem, nem szól nagyon semmiről. 

A gyerekek szempontjából különleges, mert a szünet előtti utolsó reggelen húsvéti reggeli volt (tej, croissant és sajt...)  és elmentek a közeli parkba tojásokat keresgélni <- itt ez a divat. 

Csak, hogy hivatalosak legyünk a tojáskukkolós történet kapcsán, itt a sztori a holland Wikipédiáról:

"A Húsvéti Nyuszi kitalált rituálé gyermekeknek, mely tanító jellegű. Hollandiában a nyúl hátán egy kosár tojás van. Tojást csak azok a gyerekek kapnak, akik jól viselkedtek. A gyerekeknek azt mondják, hogy a nyuszi elrejtette a tojásokat a kertben, vagy az erkélyen a növények között. Így minden évben Húsvét reggele egy kis tojásvadászattal indul, s természetesen innen alakult ki a hagyomány. Régen igazi festett tojásokat rejtettek el, ma már ezt a legtöbb helyen felváltotta a csoki tojás."

Mi is vadásztunk tojásokat a gyerekekkel (vagyis én segítettem eldugni és próbáltam dokumentálni az eseményeket) :D

Jöjjenek tehát a képek :

'áldozati' tojások :)

kerti pipink meg a tojások

bujkálnak már a kis piszkok :)

Rein keresgél

Brieke is keresgél

Hoppá! Brieke talált valamit :)

Ismét tele lett a két zacsi :)

Miután kivadásztuk magunkat, még annó Karlijn mondta, hogy festhetünk tojásokat. Abból a sok tojásból csak kettő lett, mert megunták a gyerekek a festegetést és a munkát nekem kellett befejezni :P

A tojás festését segítő csodaszerkezet!

Rein nagyon munkálkodik valamin

épp úgy, mint Brieke :)

a lefestett tojások után jöttem én, hogy az óhajokat/sóhajokat teljesítsem - szíveket kértek :)

Itt a mese vége, fussál el hát véle! ;) Na jó, azért ne olyan gyorsan.

Mindenkinek még egyszer Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok! :)
persze Jó pihenést! ;)

xoxo Beatrix

Ui.: Brieke a fagyijával együtt Üdvözöl mindenkit és küld egy kis jó időt innen :)

Sütizős délután

Kell -e vagy sem?!

Mindig mondják, hogy nem a külső számít, de mikor nincs lehetőségünk belülről is megismerni a dolgokat, akkor sajnos nem marad más választásunk!

Így voltam én is ezzel a három sütikével, mikor is Karlijn anyukája eljött hozzánk és elmentünk suli után sütit venni (nem csak ezt a hármat), ami a képen van, az az én választásom volt, persze feleztem mindet Brieke-vel, mert cukormérgezésben sem szeretnék meghalni :D

Vegyük sorra, hogy mik kerültek Brieke és az én tányéromra, a végén azt is megmutatom mi maradt a sok 'finomságból' ;)

1. Mese muffin - a szemmel felfalni, szájból kiköpni

Mikor először megláttam, csak arra gondoltam, hogy beleharapok és egybe olvadok vele, mert annyira színes, olyan nagy olyan hívogató!

Ami látszik, hogy egy egyszerű red velvet cupcake tetejére, sárga buttercream-et nyomtak és megdobálták színes cukorkákkal. A buttercream-es dolgokkal eléggé mellé lehet lőni, mert igaz hogy keménynek tűnik, de megolvad  a szádban vagy kemény és tömör vaj ízű és nem befele, hanem inkább kifele kérezkedik a szádból... NA! Itt utóbbival találkoztam. Amilyen szép volt, annyira rossz is!!

Az a sárga cucc a tetején halál volt, Brieke-nek sem kellett, pedig ő szokott extrém dolgokat enni... a cukorkák és a red velvet muffin elfogyott, a többi repült messzire tőlünk.. meg sem állt a kukáig!

Látvány: 8/10

Íz: 2/10

Ár: € 5.10

2. Vanília álom - porba temetett borzalom

A neve eredetileg valami vanília krémsütemény, de kis hazudós aki kitalálta... Kinézetre kicsit hasonlított a Tiramisu muffinom krémjére, ezért választottam, meg persze Brieke és én is szeretjük a vaníliát :)


Ismét a látvány fogott meg. A képen is látszik, hogy olyan mint egy krémpamacs kakaóporral megszórva.
NA! de most jön a vicces dolog, mert mikor hozzáérsz már is érzed, hogy ez a krém nem is olyan krém... inkább egy zacskó megsütött porcukor...

Ha belekukkantunk olyan, mintha lenne tészta, krém... Megsúgom ami belül van egy marék por! Olyan mint ha a hab- karikát összemorzsolták volna és beletömörítették volna a közepébe. Első harapásra szétomlott az egész és mikor beleharaptam, rögtön arra gondoltam, sikítanak a fogaim a sok cukortól. 


Látvány: 7/10
Íz: 1/10
Ár: € 4.60


3.Lila csoda:Feketeerdő torta szelet - kiből utolsóként első lett


Ezt Brieke-vel együtt választottuk, mert olyan cuki volt, mert nagyon meg akarta enni már az üzletben is  a szőlőszemet a tetejéről :) Éppen ettől a finomságtól nem vártam sokat, de meglepett, mert nagyon finom volt. Puha tészta, krémes - extra gyümölcsös ízű krém, de a zselé a tetején borzalmas volt meg a kopogtatós (=kemény) hab a tetején. Elfogyott, Rein is besegített nekünk :)


Látvány: 7/10
Íz: 7/10
Ár: € 5.10


Ennyi volt a mi részünk, a többiekére nem vetettem rá magam, de Rein ugyan ilyen muffint kért mint a sárga szörny, csak kéket és csokigolyósat és sima vaníliás tésztával. Neki is gyorsan lekerült a tetejéről.


Én még mindig azt mondom, ha valaki finom süteményt szeretne enni itt Hollandiában akkor vagy vegyen egy Appeltaart-ot, mert azt nem lehet elrontani vagy süsse meg magának! :D Persze ha van ismerőse aki tud ajánlani valami finom sütizőt akkor menjen oda, de a legtöbb dolgot nem ajánlom senkinek.
De gondolom nem mondtam újat, hogy Hollandia nem a sütijeiről híres...oké! Nem a cukrászdai süteményeiről híres :)
Én többe biztosan nem kérek és nem is veszek ilyen designer cukrászda/pékségből semmit, maximum péksüteményt, mert azok nagyon finomak :):):)


Szép Napos napot mindenkinek! :) 
Itt szépen melegszik az idő, nemsokára megyek is napozni! :)


xoxo Beatrix

SZ² : Szülinapos Szerda

Happy Birthday Rein!! /
Gefeliciteerd met je verjaardag! :)

!!! FONTOS közlemény: 

Egy nagyon-nagyon kedves barátom kisfia készített egy kisfilmet a táplálékláncról videószakkörön. Véleményem szerint aranyosra, de egyben ötletesre sikeredett. Segítsünk Neki, hogy nyerjen. Még sok-sok szavazat kell, úgyhogy mindent bele :) és persze Köszönöm azoknak, akik szavaznak /ezt a link: http://www.tudasfeltoltes.hu/taplaleklanc  alatti LIKE/TETSZIK gombbal tudjátok megtenni! Köszönöm még egyszer!!/

●●● ●●●

Robogjunk is tovább:

Igen-igen... Jó idő, kikapcsolódás, buli! :) Beköszöntött a tavasz!! És ezzel együtt elérkezett a nap, mikor is egy 5 éves kisfiú egy év elteltével ismét ünnepelhet, méghozzá a 6. születésnapját. 

Március 21. - A SzülinaposSzerda

Rein eléggé mázlistának mondható, mert általában szerdánként a gyerekek iskolában vannak, de az 'alsós' gyerekeknél nagyon sokszor van olyan nap (Studiedag) amikor is nem kell iskolába menniük. (Én ezeket a napokat nem szeretem, mert ilyenkor 10 órán keresztül szórakoztatnom kell a gyereket és hát varázsló én sem vagyok...) Tehát, ez a nap is egy olyan volt, amikor nem kellett a kicsiknek iskolába menni, így a buliba olyan aktívan jöttek hogy csak na :)

Rein már 2 hónapja eldöntötte, neki Focista Buli kell majd! 

Itt Hollandiában nagy szokás, hogyha valakinek szülinapi bulija van, akkor valamilyen téma veszi körbe a rendezvényt : disco party , cowboy party, medencés party, állatkertes party... minden olyan dolog jöhet, ami éppen az ember eszébe jut. 

Nekünk az idén Foci jutott, amiért bevallom nemigen rajongok, de nézőként és segítőként eleget szorgoskodtam :)

Miután már 2 tortát sütöttem, amit láttak, ezért Karlijn megkérdezte (ahhoz képes, hogy még decemberben a disco tortám után azt mondta Rein, hogy neki is én csinálom, Karlijn rávágta, hogy: "Neeeem, majd veszünk neked."), hogy megsütném-e Rein focilabda tortáját. Igent mondtam, mert a sütés nagyon boldoggá tesz :) Utána gondolkodtam el, hogy hogy fogom én mindezt megvalósítani. A kiskrapek vanília és csokoládétortát szeretett volna és persze gömb alakút. Mondtam neki, hogy sajnos én sem vagyok varázsló és ő sem, úgyhogy azt kell elfogadnia, amit majd kap/csinálok! :) 

-először elég rémisztő volt

-utána már kezdett olyan lenni, amilyen egy focilaszti (felülről)

Ezután fogalmam sem volt, hogy mit kellene az oldalával kezdenem, mert pucéran nem maradhat, mert kilátszódik a kétféle krém csíkja. Gondoltam, hogy a buli reggelén szépen elreppenek a városba a torta/sütikellék mennyországba és veszek buttercream-et, beszínezem zöld ételszínezőzselével és cikk-cakkozva füvet kreálok. Meg is vettem szépen, bontom ki és akkor látom, hogy ez nem is buttercream, hanem dekor foundant (állaga hasonló a marcipánhoz, de nem az!), ami általában kemény, mert virágok, apró valamik megformázásához használják, meg torták bevonására.... 

Így néz ki a dobozból kivéve:

Gondoltam magamba, hogy már megint de suta voltam... ebből ugyan hogy jövök ki jól.

Mielőtt az egész tortásdinak nekikezdtem volna, néztem a neten egy pár képet a focis tortákról és ott csinált valaki füvet marcipánból. Mondjuk ő a fokhagymanyomóba tette bele.  Innen pattant az idea  afejembe, hogy akkor majd én megsodrom a füvet meg szépen befestem zöldre. Zacskószerű kesztyűm persze nem volt így még 5 nappal a buli után is a körmömnél zöld az ujjam :)

Akkor lássuk mit szerencsétlenkedtem össze ;) :

alakul a molekula... a gyerekek szerint nem is füvet tettem a torta szélére,
hanem zöldbabot... ->micsoda poén :D

Ezt meg kellett örökítenem :D
Így kell SHREK/Ogre kezet varázsolni ;)
-utóbbit azért jegyeztem meg, mert a buliban a gyerekek szerint a zöld kezem miatt én voltam Fióna...:)

Ééééésssss: Íme az ünnepelt Rein a végeredménnyel
(hozzáteszem befalták a csemeték gyorsan és a  grass=fű volt a  kedvenc :D )

Mint látható a képen FociBulihoz illendően holland mezbe öltözött :) 

Miután mindenki megette a maga tortáját a maga füvével, utána következett az ajándékok átadása. Jó sok mindent kapott, azóta is két dolgot láttam 'használni': a reggelikészítő gyurmakészletet amit tőlem kapott. Mindennap csinálunk valami finomat, amiben persze Brieke is segít :D és egy focikupás könyvet, amiből tegnap este olvastunk fel neki :) 

Ennyi, de lássuk az ajándékokat:

Miután szépen megnézte az ajándékokat, majd félre is tette azokat, 2 turnusban elindultunk a közeli szabadidőparkba, ahol az apuka/Sven fociedzést tartott a gyerekeknek :D Eléggé vicces volt, mert a sorversenyen még csak-csak mindenki részt vett, de utána a kicsit extra eleven kölkök találtak maguknak más elfoglaltságot : vakondkeresés; ágak táncoltatása/hangszerként használása; mások terrorizálása estébé.. :)

Helyettem inkább beszéljenek a képek (és az azok alatti kommentek) : 

nyugodtan, várakozva
(hol van itt még a vakondtúrás :) )

Kinek a külseje szép, a belseje sem lehet rossz... ;)

szürkécske /Diego/ nagy fűimádó, mint a tányérján is látszik :)

Alakul a játék , csak az ellenállás sajnos erősebb...

A kis szemüveges /Melchior/ már az elején torzult :D
-ő lesz a későbbi felkelés kapitány!

Az Edző szerepében: Sven (apuka)

Kisfiam: Rein ♥

Kislányom: Brieke ♥
P.S. van arca, csak nem szereti megmutatni :)
- majd később, tessék várni ;)

Melchior A Vezér! :)

Beindult a zeneüzem... 30mp múlva már 4-en voltak a kis Alex körül

Rein költözteti a pályát :)

Lázadók - akiket éppen beszippant a rosszaság köde :)

Sutty... gól lesz?!  (amúgy mellé ment :D )

A Vezér hívja csapatát; Alex be is hódolt neki egy meghajlással :D

Összeállva : már a bottal radaroznak a vakondok után
-elmondásuk szerint, ha ütemesen döfködik a lyukat, kijön a vakond... (abba nem gondol bele, hogy ha akarna sem tudna kijönni, mert a bot olyan vastag,  hogy beteríti a lyukat :D

Imádom Diego-t, annyira kis cuki, de kis rosszaság
(az első hónapom minden hétfőjén nálunk játszott és valami mindig eltört... szék, autó, wc.. ) :D

Gól utáni nagyölelés

Foci után ittunk :
Fióna épp a férjét és a barátait kapta meg italként :) 

A lázadók kitágították terüket: eléggé messze menve a focitól, most a fákat terrorizálták :D

Cuki volt a játszótér,tele faállatka játékokkal,ez a Libiróka :D

Rein újrateremtette a hintázás technikáját

'Kemény' sport után jött a jól megérdemelt finom falat: az erdő mélyén lévő palacsintaházban, mindenki olyan finomságot rendelt magának, amit a pici szíve kívánt ( én almás-fahéjas palacsintát ettem :) )

Nem is gyerekek lennének, ha még fáradtan sem játszhatnának :) A Palacsintaháznál befoglalták a játszóteret :)

A buli itt van :) - Ajtónk

Eltelt ez a szülinap is. Szerintem jól megtervezett volt, csak hát ugye nem mindenki kedvence a foci, de nem tehetünk mindenki kedvére. Én hamarabb hazajöttem, hogy Sven és Karlijn eltudja vinni kocsival haza a gyerekeket. Hallottam valaki bekakált az úton, valakinek ömlött a vér az orrából... gyerekek :)

De nem kell sokat várni, mert Brieke Július 3-án lesz 9 éves és már tudom ki csinálja a tortáját ;) ÉN :)))

Remélem mindenkinek nagyon jól telt az előző hete és ez a héten sem lesz másképp :)
Szerencsére hozzánk is beköszöntött a tavasz, mindennap kint esz a fene a napon, kell egy kis szín, meg ha kint jó idő van, minek poshadjunk bent a házban?! :)

Puszi mindenkinek és jelenleg Szép Álmokat! 

xoxo Beatrix

P.S. Búcsúzom a reggelikészítő gyurmakészlet felavatásának képeivel ;)